Mária Madácsy Lászlóné Szőke

* 1940

  • A veszprém-megyei pártlapnál (Veszprémi Napló) volt újságíró. A szerkesztőség a pártbizottság épületében volt, így a közös étteremben nem egyszer odaült az újságírók asztalához Pap János, a rettegett kommunista vezető, utóbb belügyminiszter, a Veszprém megyei pártbizottság (MSZMP) első titkára. Elmondja, hogy egy újságíró kollégája azért kapott pártfegyelmit, mert azt írta egy cikkben egy veterán katona kutyájáról, hogy az kócos. A veterán panaszt tett Pap-nál és az újságírót elmarasztalták.

  • Móron 1946-ban Rajk László, belügyminiszter tartott beszédet. Az akkor jelentős sváb népességgel bíró város egyik lakója felkiabált Rajknak, hogy mi lesz a svábokkal? Mire azt felelte: „A svábok ki lesznek telepítve”. Ez nagy megdöbbenést okozott. Utóbb, mint ahogy az oroszok is a német hangzású vezetéknevű embereket keresték. A kitelepítettek helyére, házaikba felvidéki magyarokat telepítettek be. Őket, akik ugyancsak nem tehettek semmiről, ellenségesen fogadták azok a svábok, akiknek sikerült elkerülniük a kitelepítést.

  • Visszaemlékezik arra, hogy a megosztott Németország polgárai Magyarországon, a Balatonnál tudtak találkozni. Szüleinél rendszeresen találkoztak ilyen szétszakított családtagok.

  • Celé nahrávky
  • 1

    Budapest, 15.06.2011

    (audio)
    délka: 02:17:06
    nahrávka pořízena v rámci projektu Terror Háza Múzeum gyűjteménye
  • 2

    Budapest, 29.06.2011

    ()
    délka: 
    nahrávka pořízena v rámci projektu Terror Háza Múzeum gyűjteménye
Celé nahrávky jsou k dispozici pouze pro přihlášené uživatele.

Újságíróként a Kádár-rendszerben

Mária Madácsy Lászlóné Szőke
Mária Madácsy Lászlóné Szőke
zdroj: Pamět národa - Archiv

  Madácsy Lászlóné (Szőke Mária), Budapest 1940. Móron nevelkedett, édesapja állatorvos volt a településen Emlékszik, hogy a kitelepített svábok helyére felvidéki magyarokat telepítettek Mórra. Ez számos konfliktust szült, a megmaradt svábok az újonnan érkezettek ellen fordultak. Az ellentéteket a helyi papok és lelkészek egyaránt igyekeztek tompítani a városban. A Rákosi-diktatúra alatt mindenki tudott az ÁVH kihallgatásainak egyik leghírhedtebb helyszínéről, az Andrássy út 60-ról. Érezhető volt 1956 őszén, hogy pattanásig feszült a helyzet, és robbanás előtt állnak az emberek. Bátyja, aki öttusázó volt, elmondta, hogy 1956. október 6-án a kommunista politikus, Rajk László újratemetésének napján elvették tőlük a versenyeken használatos sport lőfegyvereket. Elmentek a temetésre, és bátyja arról számolt be, hogy rémisztő és sejtelmes volt az óriási, de néma tömeg a temetésen. 1956. október 23-án - 16 évesen - részt vett a forradalom kitörésekor tartott felvonuláson. Elmondja, hogy ott volt a legfőbb helyszíneken, csak késő este a Magyar Rádiónál kitört lövöldözéskor tért haza. Október végén a rövid fegyverszünet idején, ott volt a budai Fillér utcában a kenyérért sorban álló között, amikor az államvédelmisek vagy a szovjetek tüzet nyitottak a várakozó emberekre. Az ELTE-n végzett magyar-történelem szakon és újságíró lett a Veszprémi Naplónál. A fiatal, veszprémi gimnáziumi tanár, Brusznyai Árpád, tanár tragikus sorsáról 1964-ben értesült. Az ő halálos ítéletét, Pap János, Veszprém megyei párttitkár személyesen járta ki a megtorlás során. Újságíróként, munkaköréből adódóan személyesen ismerte Pap-ot, aki félelmetes hatalmú, agresszív ember volt. Elmondja, hogy a május 1-ei felvonulásokon kötelező volt részt venni. A jó kapcsolatban lévő kollégák is figyelték ilyen alkalmakkor egymást. A nyolcvanas években a Balatonon találkoztak a NSZK-ból és az NDK-ból érkező németek. Szüleinél is rendszeresen szálltak meg németek, akiknek így módjuk volt arra, hogy találkozzanak rokonaikkal.